A korábban bezárt szeméttelepek sorsát rendezi a következő időszakban a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.
A térségi szintű rekultivációs programban összesen 76 db hulladéklerakójának rekultivációját valósítja meg, ebből 37 db-ot kíván megoldani a II. ütemben (pályázati azonosító: KEOP-2.3.0/2F/09-11-2011-0004). Ezzel párhuzamosan zajlik az I. ütem is, amelybe 39 lerakót vontak be. A projekt megvalósítja a régió rekultivációs céljainak 40%-át, illetve az országos célok közel 5%-át. A jelentős uniós támogatás és a mellé rendelt állami forrás a Társulásnak 100%-os, vissza nem térítendő támogatást jelent.
A projekt elszámolható bruttó összköltsége 5.234.022.397 Ft, melyet a támogatási szerződés értelmében teljes mértékben az uniós forrás fedez.
A projekt megvalósítási időszaka:2012. október 19. – 2015. június 30.
A II. ütemben résztvevő lerakók:
| Apátfalva | Apátfalva települései szilárdhulladék lerakó |
| Árpádhalom | Árpádhalom kommunális hulladéklerakó |
| Békés | Békés szilárdhulladék-lerakó telep |
| Bucsa | Bucsa kommunális hulladéklerakó telep |
| Csanádpalota | Csanádpalota települési szilárd hulladéklerakó |
| Csanytelek | Csanytelek települési szilárd hulladéklerakó |
| Csorvás | Csorvás kommunális hulladéklerakó |
| Derekegyház | Derekegyház települési szilárd hulladéklerakó |
| Fábiánsebestyén | Fábiánsebestyén települési szilárdhulladék lerakó |
| Földeák | Földeák települési szilárdhulladék lerakó |
| Füzesgyarmat | Füzesgyarmat települési szilárd hulladéklerakó |
| Gádoros | Gádoros kommunális szilárd hulladéklerakó |
| Geszt | Geszt kommunális hulladéklerakó |
| Hunya | Hunya települési szilárd hulladéklerakó telep |
| Kamut | Kamut szilárd hulladéklerakó telep |
| Kardos | Kardos települési szilárd hulladéklerakó |
| Köröstarcsa | Köröstarcsa települési szilárd hulladéklerakó telep |
| Kunágota | Kunágota települési szilárd hulladéklerakó |
| Magyarcsanád | Magyarcsanád szilárd hulladéklerakó |
| Makó | Makó-új települési szilárdhulladék lerakó |
| Méhkerék | Méhkerék települési szilárdhulladék lerakó |
| Mezőgyán | Mezőgyán települési szilárdhulladék lerakó telep |
| Mezőhegyes | Mezőhegyes települési szilárdhulladék lerakó |
| Murony | Murony kommunális hulladéklerakó telep |
| Nagymágocs | Nagymágocs települési szilárd hulladék-lerakó |
| Nagytőke | Nagytőke települési szilárd hulladéklerakó |
| Óföldeák | Óföldeák települési szilárd hulladéklerakó |
| Okány | Okány települési szilárdhulladék lerakó |
| Örménykút | Örménykút települési szilárd hulladéklerakó |
| Sarkadkeresztúr | Sarkadkeresztúr települési szilárd hulladék-lerakó telep |
| Szegvár | Szegvár települési szilárd hulladéklerakó |
| Székkutas | Székkutas-régi szilárd települési hulladéklerakó (hrsz. 0306/7) |
| Székkutas-új szilárd települési hulladéklerakó (hrsz. 0238/28) | |
| Szentes | Szentes-régi települési szilárd hulladék-lerakó (hrsz. 1352/15) |
| Szentes-Berki Regionális hulladéklerakó telep (hrsz.01398/8) | |
| Telekgerendás | Telekgerendás települési szilárd hulladéklerakó telep |
| Vésztő | Vésztő települési szilárdhulladék lerakó |
Közbeszerzési eljárás során kiválasztották a mérnök szervezetet, amely a mérnöki és műszaki ellenőri feladatokat látja el az építés során a Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás megbízásából. A nyertes a DAREH II. Mérnök Konzorcium ( konzorciumvezető: Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft., konzorciumi tagok: UTIBER Közúti Beruházó Kft., JT Infotéka Szolgáltató Kft.).
A bezárt szeméttelepek rekultivációjához kiválasztották a kivitelezőket is, tavasszal kezdődhetnek a munkálatok az érintett Békés és Csongrád megyei településeken. A DAREH december 3-án hirdette ki a közbeszerzési eljárás eredményét, december 16-án alá is írták a szerződést a nyertes konzorciummal. A nyertes a DAREH-II. Konzorcium, vezető konzorciumi tag: KÖZGÉP Építő-, és Fémszerkezetgyártó Zrt., tagok: Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft., WEST HUNGÁ-RIA BAU Kft., WESTBERG Építőipari és Kereskedelmi Kft.
A Dél-Alföld jellemző, értékes növény- és állatvilágát is óvják azok az önkormányzatok, amelyek közösen valósítják meg bezárt szemétlerakóik ártalmatlanítását. A DAREH uniós forrásból bezárt szeméttelepek rekultiválásába fogott, hogy a jelen és a jövő generációinak élhető környezetet biztosítson.
A projektben részt vevő 35 település közül 6 esetében ún. NATURA 2000 terület közelében van a lerakó, Geszt és Székkutas esetében közvetlenül veszélyeztet ilyen területet a bezárt telep.
A részt vevő települések 2011-ben a DAREH Önkormányzati Társulás tagjaként adtak be rekultivációs pályázatot, az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében. A nyertes pályázat jóvoltából 2015 év elejére a bezárt szilárdhulladék-lerakókat rendbe teszik, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A nagyszabású beruházás célja a környezet védelme, elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a DAREH érintettségi területén számos olyan terület van, amely a kiemelten fontos érzékeny természeti terület kategóriába sorolható mind Békés, mind pedig Csongrád megyében. Szintén mindkét megyére igaz, hogy az érintett települések többsége kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete területén fekszik.
A DAREH Önkormányzati Társuláshoz tartozó projektterület földrajzilag a Dél-alföldi régió keleti részén elhelyezkedő Békés megye, valamint Csongrád megye keleti területére terjed ki. A települések jellemzően ártérperemi területen, a Körös-Maros völgy területén helyezkednek el. A víztéri árterületeken, illetve a szikes-sós vidékeken nagy számban találhatók természetvédelmi területek melyek nagyrészt a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak és döntő többségük ún. NATURA 2000 terület közelében található.
A rekultiváció elsődleges célja a lerakókkal érintett területek természeti környezet állapotának helyreállítása, a környezeti elemek szennyeződéstől való elhatárolása, megóvása, az eddigi szennyezések minimalizálása és a fenn-tarthatóság biztosítása. Számos lerakó közvetlenül a települések határában helyezkedik el, a lerakók 500 méteres körzetében több mint 3000 lakos él.
Levegő: A beruházás egyik elsődleges célja, a szerves anyagok bomlása során keletkező és a légkörbe szabadon távozó depóniagáz csökkenése. A depóniagáz köztudottan üvegházhatású gáz, ami – a lerakó korától és összetételétől függően – körül-belül 40–60% metánt, 40–60% széndioxidot és 0,1–2% egyéb anyagot tartalmaz. A fedetlenül és gondozatlanul hagyott lerakók működése során több millió köbméter depóniagáz távozik a légkörbe. A depóniagáz egyéb veszélyeket is magában rejt úgy, mint égés- és robbanásve-szély, szagterhelés. A projekt keretein belül a gazdaságilag megoldható változat az összegyűjtött depóniagáz elfáklyázása. Ezzel a megoldással a metán helyett széndioxid jut a légkörbe, mely ugyan szintén üvegházhatású gáz, de kisebb ózonlebontó képességgel. Így a légkör üvegházhatású gázok által okozott terhelése csökkenthető, ami a hazai üvegházhatású gázok leltárában is csökkenést, vagyis környezetvé-delmileg pozitív eredményt ad.
Környezetvédelmi, társadalmi kockázatok: A környezetbe kibocsátott és nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. Elsősorban a talaj és a felszín alatti vizek elszennyeződése, a meglévő szennyeződések terjedése. A felszín alatti vizekbe jutó szennyezőanyagok veszélyforrást jelenthetnek a környező kutak vízminőségére is. A magas vízállású, vagy belvízveszélyes területeken fennáll a felszíni vizek el-szennyezésének kockázata is a depóniából kimosott szennyezőanyagok terje-dése révén.
A szakszerűen le nem fedett lerakók, illetve a szakszerűtlenül üzemeltetett lerakók kockázatot jelentenek a levegő minőségére is. A szakszerűtlen üzemeltetés folytatásával a légköri kiporzás, a hulladékok szél általi elhordása, illetve a hulladék bűzhatása a lerakó közvetlen környezetét terheli.
A környezetbe kibocsátott és nem megfelelően kezelt hulladékok társadalmi kockázatai a következők: Mindenekelőtt a közegészségügyi kockázat a legszámottevőbb. A környező kutak vizének esetleges fogyasztása, a bűzhatás, a fertőzésveszély a terület közelében élők egészségét veszélyeztetheti. A rekultiváció elvégzését követően több egészséget károsító kockázat szűnik meg, így például a szél általi hulladékok elhordása, mely a környező mezőgazdasági területek növényeit veszélyezteti, valamint a nyílt hulladéklerakók működésével járó rágcsálók elszaporodása melynek eredményeképpen szintén a fertőzések terjedésének megakadályozása a cél. Ezen kívül fontos veszélyt jelent a hulladéklerakók területén történő guberálások, mely a személy sérülésével is járhat, ezzel is előidézve a fertőzésveszélyt.
A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége: A felszín esztétikai megjelenésére is kihat egy szakszerűtlenül üzemeltetett, vagy nem megfelelően fedett hulladéklerakó. Amennyiben a véderdősáv hiányzik, vagy nem megfelelő, úgy a szél általi elhordás során a legközelebb eső kertekben és földeken megjelenhet a nem kívánt hulladék. A nem megfelelő üzemeltetésből, vagy lezárásból adódó esztétikai látvány elégedetlenséget szülhet a települések lakosságánál, valamint jelentősen befolyásolja a régió/település idegenforgalmát, melynek további gazdasági kihatásai is lehetnek.
Nagyon fontos továbbá szem előtt tartani egy rendezetlen hulladéklerakónak a fiatalabb nemzedékre gyakorolt nevelő hatását is. Míg egy szakszerűen rekultivált és tájba illesztett lerakó jó példával szolgálhat és építheti a társadalom környezetvédelem iránti elhivatottságát, addig egy szakszerűtlenül felhagyott lerakó romboló hatása károsan befolyásolhatja azt.
