Megszűnik a tájseb Makó határában

A dél-alföldi régió közel 80 településéhez csatlakozva Makón is lehetővé vált a nem használt szeméttelepek rekultivációja – jelentette be október 8-án Marosvári Attila alpolgármester és Puskár Anett, a DAREH szóvivője a régi földeáki úton.

Közel félmillió köbméter hulladékot tesznek csak városunkban ártalmatlanná így a szakemberek. A tájsebet egy növényekkel borított domb fogja kiváltani, miközben egy korszerű hulladékudvar is épül, amely megkönnyíti a szelektív szemétgyűjtést és elhasznált tárgyaink lerakását.

Marosvári Attila a sajtóeseményen elmondta, a város még 2006-ban társult 76 önkormányzattal, létrehozva orosházi székhellyel a Délkelet-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert (DAREH). Ez egy önkormányzati társulás, amelynek lényege, hogy megoldja a régió korszerű szemétkezelését 2015-ös határidővel. Nemcsak Makón, de több más településen található felhagyott szeméttelep. Ezek rekultivációja, a helyük visszaadása a természetnek az első, nagyon fontos lépés.

Makó a DAREH-en keresztül egy összesen 10,2 milliárd forintos projekt részese, amelyet 100 százalékban az Európai Unió támogat.

Puskár Anett szóvivő hozzátette, a rekultiválás összesen 70 településen folyik jelenleg. Makón is ebben a fázisban tart a munka. Nálunk két telepet fognak majd kitakarítani. Először a régi lerakót, majd az autópálya mellett lévő új lerakót is rekultiválni fogják. A rekultivációs projektekre azért van szükség, mert ez egyrészt EU-s előírás, másrészt mert ezzel minőségében és mennyiségében is csökkenteni lehet a városban felgyűlt hulladékot. De a legfontosabb, hogy ezzel megszűnik majd az a veszély, hogy a lerakók szennyezik a talajt, vagy a talajvizet.

Rekultiválnak Makón

A szóvivő elmondta, kétféle módszerrel tudják rekultiválni a lerakókat: amikor már régóta nem visznek oda szemetet, azaz nem képződnek gázok, akkor helyben felszedik a telepen lévő hulladékot, átválogatják, majd a lehető legkisebb méretűre tömörítik. Végül a hulladékkupacot becsomagolják, így az esővíz nem fog a talajba mosni belőle szennyező anyagokat. Miután ezek megtörténnek, a területet “visszaillesztik a tájba”, megkapja a megfelelő borítást és a növényzetet is, így egy új, zöld domb keletkezik. A másik módszernél a rekultiválás kétütemű, ezt fogják például alkalmazni az új lerakónál. Ebben az esetben csak ideiglenesen záróréteget kap a telep, hogy a gázok szabadon távozhassanak.

A jelenlegi munkával párhuzamosan a DAREH-nek másik „lába” az új hulladék lerakodási rendszer megalakítása. A rekultiválás után építkezés fog elindulni: 0,5 hektáron hulladékudvart és átadóállomást fogunk nagyjából 250-280 millió forint értékben megvalósítani – folytatta Marosvári Attila. A projekt végén korszerű, a mai követelményeknek mindenben megfelelő hulladékgyűjtő rendszer jön létre, ahol már a házaknál a lakók ki tudják válogatni a szemetet. Mindenki kapni fog egy új hulladékgyűjtő edényt, kifejezetten szelektív gyűjtésre.

Forrás